Mexikói álmok, a spanyol valóság és egyéni sikerek

Bármely spanyol városon végigsétálva különböző akcentusok ütik meg az ember fülét, melyek többsége latin-amerikai. De mi vezet ahhoz, hogy az óceán túloldalán élő  fiatalok egy repülőjeggyel a zsebükben elinduljanak Spanyolországba és teljesen megváltoztassák az életüket?

2008-ban, Miguelnek (30, szakács) sem kellett kétszer mondani, hogy vállalja el a spanyolországi munkát, amit egy séf ajánlott neki. “Az igazság az, hogy mindig is vonzódtam Spanyolországhoz. Megérkezésemkor az ország minden csücskét fel akartam fedezni és elsajátítani a spanyol konyha specialitásait, “ meséli a monterreyi fiatal.

Victor (28, művész) végleges spanyolországi letelepedése előtt kétszer járt ott, 2007-ben és 2009-ben. “ Másodjára azért érkeztem az országba, hogy művészeti projektek sorozatát irányítsam, amiket egy barátommal valósítunk meg,” meséli, miközben egy üzenetet ír felső kategóriás mobiltelefonján.

Ugyancsak a kíváncsiság késztette Martint (27, szállodaipar) arra, hogy átszelje az óceánt és belevágjon európai kalandjába. Neki néhány mexikói barátja mondta el, hogy lehetősége van mérnöki mesterképzésre jelentkezni. Mivel nyelvi akadályok nem álltak az útjába úgy döntött, hogy beadja jelentkezését a Malagai Egyetemre.

 

Mindezek ellenére a három fiatal mexikói mindegyike gyökeresen eltérő akadályokkal kellett, hogy szembenézzen. Miguel, aki különféle éttermekben dolgozott és a mexikói konyha lett a specialitása empátiával beszél a regisztrálatlan bevándorlók spanyolországi helyzetéről.  “Számos nehézséggel  és állandó problémákkal kell szembenéznünk és sajnálatos módon ezek a problémák saját országunk konzulátusain kezdődnek,” mondja.

Az Európai Bizottság1 által 2013. június 3-án kiadott jelentés szerint a schengeni övezeten belüli országhatárok hiánya miatt Németország után Spanyolországban a második legmagasabb az illegális bevándorlók általi határátlépések száma, október 22-e és november 4-e között 1150 átlépéssel.

A határok átlépése

Ezeknek az embereknek a helyzete drasztikusan megváltozik, amikor átkelnek a határon és a dokumentumok hiányából adódó tehetetlenségük az emberi jogok nyilvánvaló figyelmen hagyásához vezet. “Napjainkban szembe kell néznünk olyan kilátásokkal, mint az orvosi ellátás hiánya betegség esetén, szembe kell néznünk azzal, hogy nem tudunk lakást bérelni vagy telefonszerződést kötni és természetesen azzal, hogy a munkahelyek jelentős része nem kockáztat meg egy nagyobb összegű bírságot egy olyan ember alkalmazása miatt, akinek nincsenek megfelelő dokumentumai.“

Az egészségügyi helyzet különösen botrányos, hiszen az illegális bevándorlók védtelenek és nincs hozzáférésük a spanyol egészségügyi rendszerhez melynek következtében egy kusza jogi útvesztőben találják magukat, ami egyértelműen sérti az egészséghez való jogukat. 873,000 illegális bevándorló kell, hogy szembenézzen ezzel az elhanyagoltsággal mióta a spanyol állam 2012 szeptember 1-én a kormány Királyi Rendelete értelmében megszüntette az egészségbiztosítási kártyát. A Néppárt vezetője szerint a rendelet hivatalos magyarázata “a spanyol egészségbiztosítási kártya megszerzésével kapcsolatos visszaélések megelőzése” volt, habár több csoport elítéli a helyzetet.

Ezen csoportok egyike az Amnesty International nevű civil szervezet. Néhény hónappal ezelőtt nyilvánosságra hoztak egy tanulmányt ‘Az egészségügyi kirekesztés labirintusa’2 címmel, amely azokat a nehézségeket hivatott feltérképezni, amik a bevándorlók egészségügyi ellátáshoz való hozzájutása során merülnek fel a különböző régiókban.

“Spanyolország nem rejtőzhet el a rendeletei és a regionális felosztottsága mögött az emberi jogok állami kötelességből történő teljesítése elől,” írja a jelentés az alkotmány által szabályozott egészségügyi ellátáshoz való jog rendszeres megsértésével kapcsolatban. A kijelentést Maria Antonia Alcaide, az Amnesty International malagai koordinátora is megerősítette.

A hazatelepítés bizonytalansága

Martin számára illegális bevándorlóként Spanyolországban a legnagyobb problémát a “hazatelepítés bizonytalansága” jelenti. Elismeri, hogy neki szerencséje volt; nem került nagyobb bajba, mióta egy kétes helyzetben találta magát: “a rendőrség ellenőrzött egy buszmegállóban, amikor a diák vízumom néhány napon belül lejárt volna,” meséli.

Egy évvel ezelőtt a Rendőrség Általános Igazgatósága kiadott egy rendeletet3 melyben egyértelműen  megtiltották a spanyolországi illegális bevándorlók ellen rendőrök által válogatás nélkül elkövetett nagyobb támadásokat. Ennek ellenére még mindig történnek ilyen esetek az ombudsman, több civil szervezet és csoport szerint.

Ezen szervezetek között van a  Neighbourhood Brigades of Human Rights Monitoring4 , olyan állampolgárok csoportja, akik a békés megfigyelés érdekében gyűlnek össze, hogy biztosítsák az illegális bevándorlók jogait és jelentsék a faji megkülönböztetésen alapuló rendőrségi támadásokat. A weboldalán a csoport a következőképp fogalmazza meg küldetését: “Jelentjük a határellenőrzéseket, melyek Spanyolország szerte jelen vannak, például  stratégiai pontokon vagy nyilvános helyeken (metróállomások, csomópontok, buszok, standok és iskolák kapui) állomásozó rendőrök képében, akik kizárólag kinézetük alapján zaklatják, igazoltatják és letartóztatják az arrajárókat.

Valójában Martin számára a legnehezebb a legális letelepedéshez szükséges engedélyek megszerzése volt. Mára megkapta a megfelelő dokumentumokat, hogy törvényesen dolgozhasson Spanyolországban, de nem minden bevándorlónak van ekkora szerencséje.

A Rendőrségi Általános Igazgatóságának a Kínzásellenes Bizottság által összeállított forrásai szerint a Belügyminisztérium 2012-es jelentésében összesen 153 repülőjárat szerepel, ami illegális bevándorlókat telepített haza a Bevándorlók és Határok Általános Bizottságán keresztül, valamint 13 további járat indult az Európai Ügynökséggel közreműködésben a külső határok védelme érdekében (FRONTEX). 3,251 külföldi került kiutasításra ilyen formában.

Miguel továbbmegy ennél és párhuzamot húz az országában lévő helyzettel: “Számomra a legmegfoghatatlanabb ellentmondás, hogy a legnagyobb vállalatok Latin-Amerikában európai székhelyűek, ami nyilvánvalóan igazságtalannak tűnik.”

Mindeközben Victor figyelembe veszi a jelenlegi szituációt és az egyéni elvárásokhoz kapcsolja azt: “Véleményem szerint a legtöbb ember úgy gondolja, hogy egy ország vagy egy kormány segíteni fog a siker elérésében, akár munkahelyteremtéssel akár gazdaságilag stb… és segíteni fog az életminőség jobbá tételében. Amikor emberek azt hallják, hogy Spanyolország válságban van rögtön az jut eszükbe, hogy polgárok ott sikereket fognak elérni. Például a helyi valutáról euróra történő átállás jó ötletnek tűnik, de én azt hiszem rengeteg ember tudja, hogy nem ez a helyzet, hogy a siker valójában az egyéneken múlik és azt kellene célul kitűzni, hogy egy olyan országban éljünk, amely érzelmi segítséget nyújt a személyes siker eléréséhez.”

[crp]

Szerző

Ruth de Frutos (Spanyolország)

Tanulmányok / foglalkozás: újságírás

Beszélt nyelvek: spanyol, olasz, angol, egy kevés portugál

Európa…. egy hely ahol élek, és amit  próbálok minden egyes nap jobban megismerni.

Twitter: @ruthdefrutos

Fényképezés

Nacho Mayorga

Fordítás

Regina Boda (Magyarország)

Tanulmányok / foglalkozás: Value chain management Dániában

Beszélt nyelvek: magyar, angol, német, egy kevés dán

Európa…izgalmasabb, mint hinnéd.

Fordítás

Virág Mezőfi (Magyarország)

Tanulmányok / foglalkozás: pszichológia

Beszélt nyelvek: angol, francia, magyar

Európa…a sok apróság, ami közös bennünk és amiket gyakran észre sem veszünk.

Author: maria

Share This Post On

Submit a Comment

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

css.php

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás