A jelbeszéd csendes bája

Két jelbeszédet ismerő emberrel, Grigoris-szal és Sofiával találkoztam. Először is személyes okokból volt szükségem rá, másodszor pedig a vágy hajtott, hogy a jelelés titkairól beszélgethessünk.

Grigoris Petropoulos, a Thessaloniki központjában található „Cosmos” jelnyelv-iskola igazgatója és tanára üdvözölt engem munkahelyén. Magánemberként őszintén, mint tanár és vizionárius, lényegretörően avatott be a jelbeszéd rendszerének strukturális és strukturálatlan elemeibe. Ennek a nyelvnek a tökéletessége és szépsége nem csak az emberi elme leleményességét tükrözi, hanem arra is bizonyíték, hogy az élet által elénk állított akadályok akár a fejlődés következő lépcsőfokát jelenthetik.

20130920 Sing Language 3 Grigoris

Bár a folyosókat a színek uralják, az osztálytermek falai „meztelenek” mindentől, ami elvonhatná a tanulók figyelmét a siket tanárról, aki egy tolmács segítségével tartja az órákat.

„A tanulóink általában szakmai okoból jönnek hozzánk, vagy mert a családi, baráti környezetükben valaki siket, esetleg egyszerűen megtetszett nekik a jelnyelv. Kezdetben a jelbeszéd alapvető fogalmaival ismerkednek meg. Először képeken, vagy DVD-n látott gesztusokat utánozva tanulnak. Később már teljes mondatokat fogalmaznak meg, és a tanárok is feltesznek nekik kérdéseket. Néha két tanulót állítunk a félkör közepébe, hogy egymással beszélgessenek. Fokozatosan megtanulnak rövidebb történeteket alkotni, így az idő előrehaladtával egyre egyszerűbben és gyorsabban bővítik a szókincsüket.

„Amikor elkezdtem a jelbeszédet tanulni, nem tudtam, hogy siket tanárok fognak tanítani minket.” vallotta be Sofia, aki foglalkozását tekintve pszichológus. „Így az első pillanattól kezdve kapcsolatba kerülsz azzal, ami a jelbeszéd valójában, én ezt nagyon izgalmasnak találtam.”

20130920 Sing Language 3 Sofia

„Jelbeszéddel meg tudod osztani a problémáidat, hogy milyen volt a napod, vicceket mesélhetsz, bármit elmondhatsz. Lévén vizuális-mozgásos nyelv, a testbeszéd határozza meg igazán.”

„A testbeszéd, a kéz, a csukló és a vállak mozdulatai nagyon fontosak a jelbeszéd felépítésében.” magyarázta Grigoris. „A rendszer kötött, teljesen különbözik a beszélt nyelvtől. Például a jelbeszédben egy mondat a tárggyal kezdődik, amit az alany követ, majd a melléknév, és az ige a legutolsó a sorban. Hasonlóan, a kérdőszók is a mondat végére kerülnek, hogy a beszélgetőpartnerünk számára egyértelmű legyen a kérdés.

„Ez kezdetben kicsit nehéz volt,” meséli Sophia „hiszen a beszélt nyelvben megszoktuk például, hogy az ige a mondat közepére kerül, míg a jelnyelvben a végére, de a mindennapi kommunikáció során ezt könnyen elsajátítottam.

„Nagyon fontos, hogy kapcsolatban legyünk a siketekkel, ezzel a nyelv használata egyfajta gesztussá változik.” mondja Gregory, majd hozzáteszi: „a jelnyelv másik alapvető része az „osztályozók” csoportja. Mondjuk az egyik kézzel az „autó” szót formálom, míg a másikkal a „fa” szót. Ha a kettőt kapcsolatba hozom, azt mondom, hogy az autó nekiment a fának.”

„A két kezemmel két külön szót jelzek. Ha több autóról akarok mondani valamit, az egyik tenyeremet a másik elé helyezem. Ha az autó helyét akarom meghatározni, a tenyerem helyzetét is megváltoztatom. Így a kevesebb szó használatával könnyebbé tesszük a fordítást a tolmács számára is.”

Sophia régebben óvodás és iskolás gyerekekkel dolgozott, pszichológiai segítséget nyújtva nekik: „azért kezdtem jelbeszédet tanulni, hogy különleges esetekkel is foglalkozhassak. Például képes lennék segíteni a kommunikációs problémákkal küszködő gyerekeknek is. Úgy hiszem, a jelnyelvet iskolai tantárggyá kellene tenni. Így a gyerekek könnyebben kommunikálhatnának egymással. Vannak olyan gyerekek, akik siketként születnek, kizárólag a szüleik tudnak kommunikálni velük, és ez egy nagyon szomorú dolog.”

20130920 Sing Language 2 Sofia

„Svédországban, Norvégiában, Dániában és a skandináv országokban általában a jelnyelv kötelező általános iskolai tárgy,” magyarázza Grigoris. „Ha a diákok szeretnék, a középiskolában tovább is tanulhatják. Igazán fantasztikus lenne, ha ez megtörténne Görögországban is. A siketek közössége sokkal könnyebben beilleszkedne a hallók közé. Szintén lehetővé tenné, hogy a siket gyerekek a legnépszerűbb iskolákba is járhassanak. Most csak kizárólag siket gyerekekkel foglalkozó iskolák vannak. Ha a hallókkal egy osztályba tennénk egy hallássérült gyereket, hamar izolálódna, és nem tudna olyan gyorsan fejlődni, mint halló osztálytársai.

Mikor arról kérdeztem, hogy segít-e a technológia fejlődése, így válaszolt: „A mobiltelefonok, és az sms-ezés elterjedése könnyebbé tette az életem, még ha egy másik városban élővel kellett is kapcsolatba lépnem. Régebben, ha valamit meg akartam szervezni a barátaimmal, mindent sokkal korábban kellett elkezdenem. Ugyanígy, a videóhívásokkal és egyes számítógépes programokkal láthatjuk egymást, és jelbeszéddel is kommunikálhatunk.”

Mit nyerhetünk tehát a jelnyelv tanulásával? „Erre nem tudok olyan jól válaszolni, mint azok a hallók, akik jelbeszédet tanulnak.” felelő őszintén Grigoris. „Azt mondják, azért szeretik a jelbeszédet, mert változnak tőle. Úgy értem, emberként változnak meg. Sokkal kifejezőbbek lesznek, kitágul a látókörük és egy számukra addig idegen kultúrával ismerkednek meg. Azzal, hogy megismernek egy siket embert és kommunikálnak vele, valami újjal szembesülnek, ami a belső világképüket is megváltoztatja.” Sophia szerint „a legfontosabb, hogy valami újjal kerülsz kapcsolatba. Találkozol egy másik kultúrával, és számára ez a legnagyobb nyereség. Folyamatosan bővítenünk kell az emberek változatosságával kapcsolatos tudásunkat. A siket emberek általában nagyon extrovertáltak, és mindannyiunknak meg kellene tanulnia, hogyan kommunikáljon velük.

Mielőtt befejeztem volna a beszélgetést Grigoris-szal, ezt mondta: „nagyon szeretném, ha minél több helyen elérhető lenne a jelnyelv, és minél több ember tanulná azt. Hogy a társadalmunk kicsit nyíltabban beszéljen erről. Nem akarok egymástól elszigetelt csoportokat. Egy olyan, szélesebb körű közösséget szeretnék, ahol minden önálló szociális réteg együtt tudna létezni. Végül is mindannyian emberek vagyunk. Ezért neveztük az iskolánkat „Cosmos-nak”. A célunk akkor, és most is egy olyan világ, ahol az emberek egyetlen, nagy közösségként képesek együtt élni.

[crp]

Köszönetnyilvánítás

Szeretném megköszönni a gyakorló tolmácsként dolgozó Antonis-nak, hogy végig fordított számomra az interjú során.

Szerző

Yiorgos Toumanidis (Görögország)

Tanulmányok / foglalkozás: európai kultúra, színművészet, színműírás és kreatív írás

Beszélt nyelvek: görög, angol, spanyol

Európa…a kultúrák sokszínű keveréke, amit jól össze kell rázni.

Twitter: @yiorgostouma

Fordítás

Virág Mezőfi (Magyarország)

Tanulmányok / foglalkozás: pszichológia

Beszélt nyelvek: angol, francia, magyar

Európa…a sok apróság, ami közös bennünk és amiket gyakran észre sem veszünk.

Fordítás

Regina Boda (Magyarország)

Tanulmányok / foglalkozás: Value chain management Dániában

Beszélt nyelvek: magyar, angol, német, egy kevés dán

Európa…izgalmasabb, mint hinnéd.

Author: maria

Share This Post On

Submit a Comment

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

css.php

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás