Lengyelországtól Malajziáig egy mosollyal és egy hüvelykujjal

Karol Zientek egy fiatal lengyel újságíró, aki egy nap kibökte magának Szingapúrt a térképen, és úgy döntött, az elég messze van, hogy elstoppoljon. Ez a döntés egy tíz hónapos utazást és megannyi felejthetetlen élményt tartogatott számára; mindezt anélkül, hogy akár csak egy fillért is költött volna szállásra. Elindította blogját is, amelyen olcsó utazási tippeket és élményeit osztja meg.

Egy hátizsák, három barát, hat hónap, ami végül tízre sikeredett, majdnem 310 éjszaka, ami alatt nem fizetett a szállásért, csupán 2.500 euró a zsebében, és persze rengeteg lelkesedés és mosoly, ami lehetővé tette, hogy 12.000 km-t stoppoljon…és aztán vissza! Ez Karol Zeintek, a lengyel fiú története, aki nagyot szeretett volna alkotni, csak éppen azt nem tudta, hogy mit. Diploma előtt álló újságíróként szakmai gyakorlaton volt Franciaországban, amikor ránézett a térképre, Szingapúrra bökött, és úgy ítélte, az elég messze van, hogy elinduljon. Eldöntötte, hogy gyakornokoskodik még egy ideig, hogy félretegyen egy kevés pénzt, és amint lehet, megkezdi az utazását. “Ennyire egyszerű az egész, ha meg akarod tenni nem kell túl sokat gondolkodnod rajta,” mesélte Skype-on Angliából, ahol nem rég kezdett el egy mesterképzést nemzetközi kapcsolatok szakon.

Karol Zientek amint Bangkok közelében stoppol.

Karol Zientek amint Bangkok közelében stoppol. Jolly Wanderer ©

Nem árt néhány dolgot előre eltervezni, de emlékezz, hogy mindig lesznek változások.

A terv eredetileg az volt, hogy egyedül utazik és közben kisebb újságírói projekteken dolgozik majd, de végül még két barátja csatlakozott hozzá, így kerestek egy negyedik vállalkozót is, hogy párban stoppolhassanak. “Kicsit a Gyűrűk Ura szövetségére kezdtünk hasonlítani,” nevet Karol. Barátjával, Mateusszal létrehozott Jolly Wanderer egy blogot, ahol megosztották tapasztalataikat és olcsó utazási tanácsaikat, majd két héttel később, amint Lengyelországba érkezett, megkezdték az utazást. “A családom azt mondta, őrült vagyok, de ez nem volt újdonság, szóval nem volt kifogásuk,” emlékszik vissza. A céljuk az volt, hogy Varsóból (Lengyelország) hat hónap alatt Szingapúrba (Malajzia) érjenek, de végül tíz hónap lett belőle. “A stoppolás valószínűleg a legkiszámíthatatlanabb utazási forma, így nem készíthettünk szigorú menetrendet. Tudod, hogy a dolgok úgy is teljesen máshogy alakulnak majd,” magyarázza. Amikor a tervezésől kérdeztük, megismételte, “Észben kell tartanod ezt a kiszámíthatatlanságot, és előre tudnod kell, hol szerezheted be a különböző országokba szükséges vízumokat.” “Bizonyos városokat útba kell ejtened, hogy elintézhesd a papírmunkát. Amikor elindultunk Lengyelországból, csak Indiába volt meg a vízumunk. Így minden attól függött, hogy melyik vízumokat sikerül megkapnunk és melyikeket nem. Minderre rá kell szánni az időt.”
A vízumok miatt kellett repülőre is ülniük, igaz ez nem szerepelt az eredeti tervben. “Aznap, amikor a pakisztáni vízumra jelentkeztünk két cseh lányt elraboltak a határon, így Teheránból az Egyesült Arab Emirátusokba, majd Indiába repülnünk kellett . Második alkalommal azért voltunk repülésre kényszerítve, mert a mianmari határ le volt zárva, szóval Thaiföldre repültünk. Hát igen, a tervek mindig változnak.”

A térkép, amit az útvonalról készítettek a honlapra.

A térkép, amit az útvonalról készítettek a honlapra. Jolly Wanderer ©

Véleménye szerint éppen ezért érdemes elvárások nélkül utazni, mivel sose tudhatod mi vár a következő sarkon, és mindig készen kell állnod a váratlanra. Ilyen hozzáállással nem csoda, hogy az utazás feledhetetlen élmény volt számára. Amikor megkérdeztük, mi volt a legemlékezetesebb az út során, nem tudott választani. “A legemlékezetesebb pillanat? Lehetetlen választani.” Inkább elkezd hosszú és szinte hihetetlen történeteket mesélni: hogyan lettek illegális bevándorlók Törökországban a saját tudtuk nélkül, hogyan voltak szerzetesek egy napra, hányszor lettek majdnem kitoloncolva, hogyan jutottak be egy orosz katonai bázisra, és hogyan köszöntöttek véletlenül ‘Bazd meg’-el egy perzsa követet (a felmutatott hüvelykujj meglehetősen mást jelent Iránban). Miközben visszafelé tartott Európába (a barátja inkább a vonatot választotta) egy részeg orosz férfiakkal teli autóba került egy koporsóval a hátsó ülésen. “Majdnem éjfél volt Szibéria kellős közepén, és egy meleg helyre próbáltam eljutni. Minden sofőr, aki megállt részeg volt, így kb. a tizediknél úgy döntöttem, akármi történik is, megyek. Eleinte kicsit féltem, de a végére kiderült, hogy a koporsóban az egyikük édesapja volt, és persze én se végeztem józanul az éjszakát, így hát nem volt ez annyira különös!” magyarázza izgatottan kiejtve néhány orosz szót, amit ekkor tanult.

Rengeteg tanácsot adnék, de a legfontosabb, hogy mosolyogj.

Természetesen csak angol nyelvtudás nem elég Ázsia átszeléséhez. “Iránban perzsául kellett beszélnünk. Megtanultunk vagy száz szót, de már egyre sem emlékszem.” – nevet – “Öt hetet töltöttünk ott, és a végére már megértettem néhány dolgot. Az angol nyelvtudás hasznos a nagyvárosokban, de Kínában, Vietnámban vagy Indonéziában nem mész vele semmire. A francia hasznos volt Kambodzsában, Laoszban és Vietnámban, hiszen ezek korábban gyarmatok voltak, Kínában pedig már túlélő szintű kínait beszéltem, így minden jól sült el,” meséli Karol részletesen.

A csapat Vietnámban.

A csapat Vietnámban. Jolly Wanderer ©

Azonban jótanácsként hozzáteszi, hogy az idegen nyelvek ismerete hasznos, de nem a legfontosabb. Ehelyett inkább a mosolyt javasolja. “Közismert, hogy minden kultúra másképp értelmezi a különböző gesztusokat, de egy mosoly mindenhol ugyanazt jelenti: a pozitív energiát. A mosoly nagyon fontos. Ezen kívül pedig próbáld megtenni azt, ami mások szerint lehetetlen.”
Ezen a véleményen van a legtöbb utazó, de nem mindenki érzi magáénak az efféle magatartást. Sokan félnek a veszélyektől, ami valószínűleg még inkább igaz a nők körében. Karol válasza őszinte: “Ha nő lennék nem vállalkoztam volna egyedül erre az utazásra. Egy barátnőnkkel utaztunk, és én végig mellette voltam. A nők gyakran nehéz helyzetbe kerülhetnek, főleg Oroszországban és az iszlám országokban. Mindenkinek azt mondtam, hogy a feleségem vagy a testvérem, így nem volt gondunk. Nem, nem hiszem, hogy egyedül neki kellene vágni, de ez nem azt jelenti, hogy nem lehet megcsinálni. Az egész egy hihetetlen tapasztalat.”

A képen épp Thaiföldön vannak az Egyenlítő átlépése előtt.

Karol, Dorota, Mateusz és Bartek együtt utaznak Varsóból Szingapúrba. A képen épp Thaiföldön vannak az Egyenlítő átlépése előtt. Jolly Wanderer ©

Őszintén elismeri, hogy ez a tíz hónapnyi utazás örökre megváltoztatta az életét. “Annyi emberrel beszéltem, annyian segítettek… Nem is kértünk segítséget, sose kértünk pénzt vagy ételt, csak utazási lehetőséget, mégis mindenki annyi mindent tett értünk! Indiában vagy Laoszban is, ahol az embereknek szinte semmilyük sincsen, de annyi mindent adnak.” Megtanulta, hogy toleránsabb és nyitottabb legyen, és hogy bízzon az emberekben és a megérzéseiben. Az utazás haszna? Többé már nem fél a visszautasítástól. “Nyilvánvalóan sokan segítenek, sokan pedig egyszerűen nem. Meg kell tanulnod ezt elfogadni, és legyőzni a visszautasítástól való félelmet.” Amikor bízol az emberekben nem ítélkezel, mosolyogsz, mondja, az ebben való hited újra megerősödik. “Mindig helyiekkel vagy templomokban aludtunk, de egyszer sem fizettünk a szállásért. Az esetek felénél olyan honlapokat használtak, mint a Couchsurfing vagy a Hospitality Club, míg a többinél csak kérdezősködtek, és bekopogtak néhány ajtón, ha hideg volt. “A templomok szintén jó választás, ingyenesek és lenyűgözőek!” emlékszik vissza.

Karol és Dorota angolt tanítanak egy kolostorban Mandalay-ban, Mianmarban.

Karol és Dorota angolt tanítanak egy kolostorban Mandalay-ban, Mianmarban. Jolly Wanderer ©

Hogy mindezt meg tudd tenni, készen kell állnod arra, hogy kapcsolatot teremts a helyiekkel, tiszteld őket és elvegyülj köztük, ami azt is jelenti, hogy mindent megeszel, ami étel formájú (vagy esetleg nem annyira!). “A legfurcsább dologok amiket fogyasztottunk különböző rovarok és hörcsögök voltak Mongóliában, Vietnámban pedig apró sült kacsák, amik igazából nem teljesen kifejlett embriók voltak a tojásban… Ittunk lótejet is, és megettünk egy kecskefejet is,” meséli Karol lassan.
Hamarosan lemerül az akkumulátora.

– Ne izgulj, Karol, csak még egy utolsó kérdés. Mindezen élmények után szerinted képes leszel valaha is felhagyni a hosszú távú utazással?
– Nem, soha. Ne kezdj el utazni, mert sose fogod abbahagyni. Ez a rossz a dologban. Amikor hazaérsz nem találod a helyed, megváltoztál… Ez az érem másik oldala. Újra meg kell találnod a helyed, ami az utazás maga úgy hiszem.

Ez az utolsó gondolat John Dos Passos amerikai újságíróra emlékeztet, aki egyszer azt írta: “Mint minden drog, az utazás is folyamatos dózisemelést követel.”

Karol és egy új-zélandi lány, aki csatlakozott hozzájuk pár napra.

Karol és egy új-zélandi lány, aki csatlakozott hozzájuk pár napra. Jolly Wanderer ©

[crp]

Szerző

Monica García Sanchis (Spanyolország)

Tanulmányok / foglalkozás: Újságírás és emberi jogok

Beszélt nyelvek: spanyol, katalán, angol, egy kevés francia

Európa… egy társadalmi és gazdasági unió próbája, amelyet támogatnunk kell, hogy a polgári társadalom és a természet érdekét szolgálja. Otthont ad különböző kultúráknak, tájaknak és embereknek, akiket meg szeretnék ismerni. És mindez lehetséges, megpróbáljuk, például egy határok nélküli világban.

Blog: www.creillaquereguilla.wordpress.com

Twitter: @moniconlimon

Fordítás

Boda Regina (Magyarország)

Tanulmányok / foglalkozás: Value chain management Dániában

Beszélt nyelvek: magyar, angol, német, egy kevés dán

Európa…izgalmasabb, mint hinnéd.

Korrektúra

Virág Mezőfi (Magyarország)

Tanulmányok / foglalkozás: pszichológia

Beszélt nyelvek: angol, francia, magyar

Európa…a sok apróság, ami közös bennünk és amiket gyakran észre sem veszünk.

Author: mariana

Share This Post On

Submit a Comment

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

css.php

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás